Szóval, elmentem a hivatalba, és nem történt semmi, kivéve, hogy kaptam egy szép fehér kiskönyvet, azzal az utasítással, hogy keressek magamnak munkát.
Aztán elmeséltem a nagymamámnak, mi történt, mert most épp nálunk lakik, mire előadott néhány történetet arról, hogy mennyivel nehezebb volt az ügyintézés az ő korában, szóval tulajdonképp érezzem magam szerencsésnek, amiért ilyen könnyen megkapok mindent (bár ezt így azért nem mondta ki).
Egyébként egy kedves, öreg néni, de vannak néha fura pillanatai...

Nincsenek megjegyzések: