mert az élet nem csak dadaizmus, takarítok, mint az őrült, napokat számolok és kötögetek, virág a falon. nézz rám, mert hozzád beszélek, verset írnék, de nincs kinek, énekelek némán. jön a karácsony, és nem vagyok petrőczi, hull a hó s a falevél, mocskos a padló és mocskos a szív.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése