Komolyan aludni akartam, de most csak remegek. Nem, mintha nem csak álmaim legsötétebb bugyraiban látnék kis irományomnak esélyt, de hogy maga Yoav Goren nézegesse és hallgassa, amit írok... Jajj, ez most felpörgetett. Már zenét látok, szöveget látok, önmagamat látom énekelni... Ó, csak remegek. Hogy fogok így dolgozatot írni a kétszáz hieroglifából? És magyarul is lehet írni. Hát, talán bevetem. Uhh, remegek, remegek, remegek.
Jobb, ha lefekszem, még enyhe sokkot kapok fangörli izgalmamban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése