Hihetetlenül izgalmas órán ülök éppen. Huszonöt perccel kezdés előtt ébredtem fel, kiszedtem valamit a szekrényből, zenéről nem is álmodtam, kirohantam, erre csepergett az eső. Máris hat perc késésben voltam, hát nem mentem vissza esernyőért, siettem. Gondoltam, majd villamosozom, túléljük egyszer, talán gyorsabban oda is érek. (ha várni kell rá, nem szoktam, mert elég messze tesz le a tanszéktől) Szerencsére pont megérkezett, mire a megállóba értem, mentünk. A Mercure Hotelnél egy kocsi állt a síneken, a vezető csaj dühösen csörömpölt és szidta az autóst, aki biztos a piacon vette a jogsiját. Jót derültem, aztán a kék, ötszemélyes Ferrari California (csak viccelek) elgurult a fenébe.
Remek, mentünk! Csak négy percet késtem, és most valami kiselőadásokat hallgatok a szakgyakok helyeinek integrált rendszereiről. Dolgozatanyag, de persze nem látok, nem hallok semmit. Sebaj, úgyis megkapjuk az eredményeket.
Kicsit hideg van itt, olyan könnyelműen elindultam a koleszból pólóban... Na sebaj, már csak úgy másfél óra van hátra. Remélem.
Egyesek nem tudnak írni. Kereső ablak, pédány. A felhasználók megtekinthetik [...] maguk is elvégezhessenek.
Olyan jó nyelvtannáciskodni. Pedig ez nem is az. Na sebaj. Szerintem úgyis egy csomó mindent elgépeltem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése